Rózsabokor

A négy gyertya

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya.

Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni,

amit egymás közt beszélgettek.

Azt mondta az első: Én vagyok a BÉKE,

de az emberek nem képesek életben tartani.

Azt hiszem, el fogok aludni… Néhány pillanat múlva

már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a

hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta: én vagyok a HIT.

Sajnos az emberek sokszor fölöslegesnek tartanak.

Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban

Egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan szólt a harmadik: én a SZERETET vagyok.

Nincs már erőm tovább égni. Az emberek semmibe veszik,

hogy milyen nagy szükségük van rám.

Ezzel ki is aludt a harmadik gyertya is.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

-De hát mi történt?! Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké…!

Elkeseredésében sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj! – Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY.

A gyermekszem felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát,

s lángjával új életre keltette a többit.

Add Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a REMÉNY!

Hadd legyünk eszköz kezedben, amely segít megőrizni bennünk és

Gyermekeink szívében a

HIT, REMÉNY, SZERETET és BÉKE lángját.

Ámen.

1920-as Két Koronás

A két koronás bankjegy eleje...


...és a másik oldala

A kupleráj

A 10 éves kisfiú az édesapjával sétál. Egyszer csak egy piros lámpás ház elé érnek, ahol erősen kifestett lányokat látnak. A gyerek megkérdezi:

- Apu! Milyen ház ez?

Az apa nem tudja hirtelen, mit mondjon, nem akar hazudni, mire nagy nehezen kitalál valamit:

- Ez egy kupleráj. Tudod, itt hölgyek nyújtanak örömöt férfiaknak pénzért.

A kisfiú tudomásul veszi. Hazamennek, a fiút nagyon furdalja a kíváncsiság, hogy milyen örömöt kaphat, összeszedi minden zsebpénzét, elmegy a kuplerájba. Ott a madam elé kiteszi az összes zsebpénzét, és azt mondja:

- Örömöt szeretnék!

A madam ránéz, hát gondolja, azért mégsem kellene a kisfiút még beavatni, hát süt neki palacsintát. Miután végzett a kisfiú, hazamegy. Otthon kérdezi az apja:

- Hol voltál, kisfiam?
- A kuplerájban voltam.
Az apának hatalmasra nyílnak a szemei:
- És milyen volt?
- Hát, kilencet bírtam, a tizediket már csak széthajtottam és kinyaltam.

Mérnök viccek

Egy mérnökkel vitatkozni olyan, mint birkózni egy disznóval a sárban. Néhány óra elteltével rájössz, ő ezt élvezi.

A gépészmérnök fegyvereket tervez, az építészmérnök célpontokat.

A gépész meghal és Szent Péter elé kerül, aki hiába keresi a listáján, nem találja.

- Sajnos rossz helyre irányították, menjen a Pokol kapujához!

A gépész azonban nem elégedett a Pokol szolgáltatásaival ezért kiépíti a légkondicionálást, a vízöblítésű wc-ket és a mozgólépcsőt. Így népszerűvé válik. Egy nap az Úr hívja a Sátánt telefonon:

- Hogy megy a sorotok ott lent?

- Remekül, – válaszol a Sátán – amióta ideküldtétek a gépészt van légkondink, wc-nk és mozgólépcsőnk is.

- Hogyan? Ez csak tévedés lehetett! Azonnal küldjétek fel hozzánk!

- Szó se lehet róla! Tetszik, amit csinál.

- Küld ide hozzám, mert beperellek!

- Igen? – jön a válasz a Pokolból – És honnan veszel egy ügyvédet?

Három mérnökhallgató beszélget arról, ki tervezhette az emberi testet.

- Szerintem gépészmérnök volt, nézzétek csak meg ezeket a csuklókat, illesztéseket.

- Szerintem villamosmérnök lehetett, milliónyi elektromos kapcsolatot tervezett bele.

- Biztosan építész volt – ellenkezik a harmadik – ki más tervezné a szennyvíz csatornát a szórakoztatóközpont mellé?

Villanyszerelő az intenzíven:

- Na emberek, nagy levegőt, kicseréljük a biztosítékokat!

A kémikus, a biológus és a villamosmérnök vár a kivégzésre. Szólítják a kémikust:

- Akar valamit mondani előtte?

- Nem.

Beültetik a villamosszékbe, bekapcsolják, nem történik semmi.

- Az érvényben lévő törvények szerint a kivégzést nem lehet megismételni. Elmehet.

- Akar valamit mondani előtte? – kérdezik a biológust.

- Nem.

Beültetik a villamosszékbe, bekapcsolják, ismét nem történik semmi. Őt is elengedik.

Kérdezik a villamosmérnököt:

- Akar valamit mondani előtte?

- Igen. Ha felcserélik a piros és kék vezetéket, működni fog.

Búcsúbeszéd a villanyszerelő temetésén:

- Jó vezető voltál, mindig nagy volt körülötted a feszültség. De most, hogy kiverted a biztosítékot, földelünk.

Csörög a telefon. A gázszerelőt kártyázni hívják a kollégái.

- Szívecském, muszáj sürgősen elmennem – fordul fiatal feleségéhez a férfi, miután leteszi a kagylót.

- Olyan komoly az eset? ? kérdezi az asszonyka.

- Igen. Három szerelő már ott van.

Hun imádság

Miatyánk
Istenünk
Bennünk van országod.
Előttünk szent neved
Törvény
Akaratod.

Mindennapunk gondját,
Magadon viseled.
Bűneinket mint
másnak,
nekünk elengeded.

Te kezed vezet
kísértéseken át, s
lefejted rólunk
gonosz jármát.

Tiéd a nagyvilág
összes hatalma,
üdve,
mindöröktöl kezdve,
legyen mindörökre.

Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva. Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A Kijevi Múzeumban őrzött Hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szöveg megfejtésére Magyar rovásírás szakértőt-nyelvészt kértek fel!!!Előlünk mégis mindenáron eltitkolták, amíg lehetett. Istennek hála ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani!! Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén KIJEVBEN ((amiről ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja Álmos Őse ÜGYEK fejedelem alapította, építette szabír-magyar város híres szabír kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák.))Régészeti feltárás során a Magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban!!!! A kutató régész Armatov akadémikus az egészet elküldte futárral A Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk A megfejtésében illetékesek!!! Őt száműzték Szibériába !!A 9000 darab pergament pedig szőrén, szálán eltűnt!!! Mai napig semmit nem tudni róla!! A finnugoristák hallgatnak (vagy lapítanak, mint az abizonyos a fűben). Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak eltüntették, nem tudni.

Talány kinek állt az érdekében????

Óriási, pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal hatalmas és teljesen autentikus információs tömeg állna rendelkezésünkre. A HAZATÉRÉS vagy HONVISSZAFOGLALÁS előtti, alatti és utáni időkből. S még mennyi minden van, amit eltitkolnak, vagy éppen megsemmisítenek előlünk. Visszatérve az imához: gyönyörű!! Nemhiába mondták a GÖRÖGÖK, hogy a szkíták - hunok - magyarok tudnak a legszebben imádkozni ISTENÜKHÖZ!!!!

Az Operaház

AZ ÉPÜLET

Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. Alaprajzánál Ybl Miklós - nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem az általánosan példaképnek tekintett Gottfried Semper-féle négyzetes formát (a nézőteret körülölelő előcsarnok), hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást (a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcső) választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok, társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre (hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont, s ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett festőteremig, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt. A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika, ornamentika, fa- és fémmunkák, Ybl mindenre kiterjedő figyelmének köszönhetően. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok, kilincsek) is őrzik keze nyomát. Gazdag díszítés hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás padlója, a selyemtapéták, a nézőtér aranyvörös ragyogása, a mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és freskók. Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra - a Zene hatalmának egyetemessége, a Zene apoteózisa - fűzve fel a freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt vett.

A homlokzat

A mészkőből faragott főhomlokzat enyhén ferde földszintje fokozza az épület monumentalitását. A sarkokat Stróbl Alajos két hatalmas márványszfinxe díszíti. A bejárat melletti fülkékben Erkel Ferenc és Liszt Ferenc portrészobra szintén Stróbl alkotása. A foyer (büfé) ablakai előtti fülkékben a négy múzsa, a felső teraszt tizenhat zeneszerző szobra díszíti. Az eredeti, bécsi mintát követő szoborciklust a kor legkiválóbb pesti szobrászai faragták. A sóskúti mészkőből készült, finoman akademizáló stílusú szobrok az 1930-as évekre annyira tönkrementek, hogy el kellett távolítani őket. Pótlásukra csak 1965-ben került sor, ekkor kerültek helyükre a ma látható új alakok: Monteverdi, Scarlatti, Gluck, Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti, Glinka, Wagner, Verdi, Gounod, Bizet, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Moniuszko és Smetana.

Az előcsarnok

A reneszánsz hangulatú vesztibült a különböző színű nemesmárvány burkolatok uralják. Az aranyozott dongaboltozatot 8 márványoszlop tartja, kazettáiban Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg. A bejárati oldalon, a kapuk és a régi pénztárfülkék fölött, medaillonokban Mosonyi Mihály, Doppler Ferenc, Hummel Nepomuk János és Goldmark Károly dombormívű portréja (Szécsi Antal művei). A főbejárat felett aranylant, szemben fehér márvány reneszánsz faragott ajtó vezet a ruhatárba.

A díszlépcső

Ez az Operaház egyik legsikerültebb, legszebb része. A főlépcső ágai az előcsarnok két széléről egyenesen vezetnek fel a földszinti nézőtéri bejáratokig, így a nagyszerű térkompozíció késleltetve, csak a félemeleten bontakozik ki. Az aranykazettás tükörmennyezeten Than Mór kilenc téglalap alakú festménye a Zene ébredését és diadalát ábrázolja, az ablakok feletti lunettákban szintén tőle származó mitologikus jelenetek. A foyer bejárata feletti két lunettában a művészetek allegóriái Lotz Károlytól.

A foyer (büfé)

A két szintet átfogó, hatásában későreneszánsz itáliai csarnokokat idéző foyert kis belmagasságú, nemes tölgyfaburkolattal és kék-arany kárpittal borított, intim dohányzófolyosó keretezi. A foyer dúsan aranyozott mennyezetén kétoldalt Dionysos születését és neveltetését, középen pedig diadalmenetét festette meg Vastagh Gvörgy. Az oldalfalakat Feszty Árpád különböző hangokat jelképező kilenc tájképe díszíti.

Az udvari reprezentácíó termei

A Dalszínház utcai kocsifeljárótól egy reprezentatív, elkülönített útvonal, az ún. királylépcső vezet az I. emeleti szalonokhoz. A földszinti előcsarnokot Kovács Mihály 17 mezőre osztott, zenélő puttókat ábrázoló falszalagja díszíti, a lépcsőfeljárat mellett két bronz apródszobor áll. A királylépcső emeleti galériája az Operaház egyik legszebb terme: a különleges márványok színhatása, a boltíveken Scholtz Róbert dekoratív groteszk festései, a lunettákban Aggházy Gyula leheletfinom ideális tájképei harmonikusan olvadnak össze. Ma ebben a teremben találhatók az Operaház emlékmúzeumának kiállításai. A csarnokból visszafordulva a bal oldali proszcéniumpáholy szalonjába (Székely Bertalan-terem) jutunk. A gazdag tölgyfafaragásokkal ékesített terem fő dísze Székely Bertalan meztelen puttókat ábrázoló fríze, "A négy évszak". A galériából egyenesen továbbhaladva az ún. királyi (vörös) szalon, a középső díszpáholyhoz tartozó fogadóterem következik. Nevét tölgyfaborításáról és meggyszínű selyemkárpitjairól kapta. Falait és mennyezetét Than Mór másik mitológiai ciklusa díszíti: a Hajnal és az Éj, a Három grácia, Ámor és Psyché, valamint Páris ítélete.

A nézőtér

A patkó alakú, háromemeletes nézőtér lélegzetelállító térélményt ad. A káprázatos vörösarany színvilág, a nyugodt, harmonikus kompozíció a fölötte lebegő mennyezetfreskóval és a pompás bronzcsillárral az épület legtökéletesebb együttese. Minden emeletsor más-más kiképzésű, a látvány mégis páratlanul egységes. A földszinti páholyokat ión, az I. emeletieket korinthoszi, a II. emeletieket kariatidákkal díszített oszlopok határolják. A páholyokat aranyozott mellvédek és könyöklők díszítik, közöttük aranyozott ónból öntött, stilizált akantuszleveleket mintázó elválasztó korlátok. A színpaddal szemben a két emeletet átfogó királyi díszpáholy, két oldalpáholya fölött Donáth Gyula allegorikus szobrai a négy hangnemet személyesítik meg. A nézőtér két szélét a proszcénium nagyszerű architektúrája zárja le. A kerek mennyezetet, mely a III. emelet korinthoszi oszlopainak árkádjain nyugszik, Lotz Károly monumentális kupolafreskója, a Zene apoteózisa díszíti. Nemcsak a historizáló magyar falfestészet egyik csúcsteljesítménye, de barokkos mozgalmassága ellenére tökéletes stílusegységet alkot a nézőtér reneszánsz nyugalmával. A kompozíciót a lantpengető Apollón alakja uralja: az ő játékát hallgatják az olympusi főistenek, kíséretükkel, a félistenekkel, gráciákkal, múzsákkal és démonokkal együtt. A nézőtér festészeti munkáit szinte teljes egészében Lotz Károly készítette: a proszcénium mennyezetét a Költészet, mellette a Zene és a Tánc géniusza díszíti, a kupola alatti lunettákban bájos zenélő puttók, a Hír és a Dicsőség géniusza.

Az Operaház múzeuma

Az udvari fogadószalonok, ahova egykor az uralkodó és kísérete, majd az Operaház illusztris vendégei léphettek be, ma részben a közönség számára is hozzáférhetők. A bal oldali proszcéniumpáholyhoz vezető királylépcső felső galériáján és a hozzá kapcsolódó Székely Bertalan-teremben látható ugyanis az operaházi emlékgyűjtemény anyagából berendezett házi múzeum. Az Operaház emlékgyűjteménye 70 éves múltra tekinthet vissza. Radnai Miklós, az Opera második aranykorát megteremtő igazgató nemcsak a társulatépítés és a műsorpolitika terén alkotott maradandót, hanem felismerte azt is, hogy az Operaház kötelessége őrizni és gyűjteni működésének dokumentumait és ápolni nagy művészeinek emlékét. Az ő utasítására gyűjtötték össze az épületben különböző helyeken tárolt dokumentumokat és képzőművészeti alkotásokat, megteremtve ezzel az emlékgyűjteményt, ami később a közönség önkéntes adományaival egészült ki. Közülük kiemelkedik Ernst Lajos, a neves műgyűjtő által az állandó kiállítás megnyitásakor letétbe helyezett, 125 tételből álló anyag, ami azóta is a gyűjtemény legértékesebb része. Az első kiállítás 1930 októberében nyílt meg a II. emeleti páholyfolyosóról nyíló két helyiségben, melyek ma is a Magyar Királyi Operaház Emlékgyűjteménye feliratot viselik. Ez alkalomból kiadták a gyűjtemény részletes katalógusát is. Az operaházi múzeum az 1960-as években költözött jelenlegi helyére. A Székely Bertalan-terem falait híres operaénekesek (Sándor Erzsi, Báthy Anna, Walter Rózsi, Ney Dávid) nagyméretű portréi díszítik. A galérián elhelyezett tematikus időszaki kiállítások az Operaház történetének jelentős korszakait mutatják be.

Forrás: Welmann Nóra:

Az Operaház

ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház. A díszünnepség azonban kis híján botrányba fúlt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba az ott posztoló rendőröket félresodorva, hogy megcsodálhassa a pompás Sugár úti palotát. A több mint százéves múltra visszatekintő magyar operajátszás a kényszerű nemzeti színházi társbérlet súrlódásokkal teli évtizedei után jutott végre önálló épülethez. 1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról, majd amikor 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az uralkodó anyagi támogatását kieszközölni és Pest városa is nagyobb pénzösszeget ajánlott fel a létesítendő operaház javára, a terv egyre kézzelfoghatóbb formát öltött. Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki (1872), ebben több javaslatot is tett az új színház elhelyezésére. Elképzelése egybevágott a korszerű nagyvárosi fejlődést szorgalmazó Fővárosi Közmunkatanács 1871-es városrendezési tervpályázatával, amit elsősorban a főforgalmi utak és a középületek (köztük az operaház) elhelyezésére írtak ki. A Közmunkatanács a szóba jöhető telkek közül a kiépülőfélben lévő Sugár út mentén elterülő Hermina teret javasolta. Ez ugyan nem volt túlságosan előkelő hely (az ócskapiac működött itt) és a városközponttól is kicsit messze esett, de megközelítése könnyű volt, mellette szólt olcsó ára és főleg az, hogy beépítetlen lévén, azonnal meg lehetett kezdeni az építkezést. A vázlatterv és az előzetes költségvetés elkészítésével Ybl Miklóst bízták meg, aki a Sugár úti épülettömbök előzetes tervvázlatait is készítette. Ybl tervezete alapján 1873-ban meghívásos tervpályázatot írtak ki neves magyar (Ybl Miklós, Steindl Imre, Skalnitzky Antal, Linczbauer István) és külföldi építészek (Ferdinand Felmer és Ludwig Bohnstedt) felkérésével, egy mintegy 2000 személyes operaház megtervezésére, kikötve, hogy az építkezés költségei a 2 millió forintot nem haladhatják meg. A pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl Miklós terve nyerte meg. Ybl ekkor már jónevű építész volt, híres középületekkel (Bakáts téri templom, Vámház, Várkert bazár stb.), palotákkal és több meg nem valósult színháztervvel a háta mögött. Díjnyertes pályaműve azonban az előirányzott építési összeget messze túllépte, ezért többször is át kellett dolgoznia. E változtatások főleg az épület pompáját mérsékelték (lemondott a nézőtéri negyedik emeletről, csökkentette az előcsarnok méreteit), de a terv külső-belső szépségén, célszerű megoldásain nem változtattak, sőt összefogottabbá, harmonikusabbá tették az épületet. 1875 októberében kezdődtek meg a földmunkák, 1878 decemberében megtartották a bokrétaünnepséget. A kezdetben nagy lendülettel folyó építkezés azonban az 1870-es évek végén anyagi gondok miatt jelentősen lelassult, így az eredetileg tervezettnél csak jóval később (és így is csak Tisza Kálmán miniszterelnök erőteljes beavatkozására) fejeződhetett be 1884 nyarán. Az Operaház építésén a Podmaniczky Frigyes, a későbbi intendáns vezette építőbizottság intenciói szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre. Kivételt mindössze a Mainzban csináltatott nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. Ez utóbbi szabadalmát Ybl az 1881-ben a Ringtheaterben pusztító, több mint 400 halálos áldozatot követelő tűzvész után vásárolta meg és alkalmazta elsőként a világon. A szigorúbb biztonsági előírásokat követve, változtatásokat hajtott végre az épületen is: hármas osztásúvá tette a nézőteret, növelte a vészkijáratok számát és új, emeletenként függetlenül induló lépcsőházakat építtetett. Az Asphaleia (=általános biztonság) rendszer a színpadi gépezeten túl kiterjedt a tűzbiztonság és színpadtechnika egyéb vonatkozásaira is: záporszerkezet, vasfüggöny, hidraulikusan működtetett körhorizont, kulisszák helyett felülről mozgatott díszletelemek alkalmazásával korának legmodernebb technikai berendezése volt. A kilencévi munkával elkészült Operaház végül az előirányzottnál mintegy 50%-kal többe, 3 millió 300 ezer forintba került, ám megnyitásakor Európa legmodernebbül felszerelt operaháza volt, egy olyan épület, ami a legmagasabb fokon valósította meg a művészi megjelenés és a célszerűség összhangját. A megnyitás óta eltelt több mint 100 év alatt az Operaház művészi képe nem változott, csak belsejében került sor néhány gyakorlati célú átalakításra. 1895 nyarán bevezették a villanyvilágítást. 1912-ben, Medgyaszay István elgondolásai szerint nagyobb belső átalakítást végeztek: a férőhelyek számának növelésére a rivaldát keskenyebbé tették, a zenekari árkot süllyesztették, kicserélték a széksorokat, egy új alsó ruhatárat alakítottak ki a hozzá vezető lépcsőkkel, új szellőző- és fűtőberendezéseket szereltek fel, kettéosztották a felső emeletet festőteremre és házi színpadra. A második világháború során az épületet szerencsére csak jelentéktelen károk érték, ezeket gyorsan sikerült kijavítani. 1950-ben Kaufmann Oszkár és Oláh Gusztáv irányításával kisebb felújításra került sor, ekkor újra festették a nézőteret és növelték a helyek számát. Az 1960-as évektől a közönségforgalmi részen folyamatos felújítás folyt, az üzemi részeken azonban a helyzet tarthatatlanná vált. 1951-ben ugyanis az Erkel Színház közös üzemeltetés alá került az Operaházzal, felduzzasztva ezzel az együttes és az adminisztráció létszámát. Az Erkel Színház épületében viszont sem műhelyek, sem raktárak, sem próbatermek nem állnak rendelkezésre, így minden produkció előkészítése az Operaházban folyik. E problémák enyhítésére épült fel 1981-ben a Hajós utcai üzemház. Ide költözött át az adminisztráció és a próbatermek, műhelyek egy része. A teljes rekonstrukció azonban egyre elodázhatatlanabbá vált. 1976-ban a színpadgépezet egyik hengere megrepedt, a hidraulikát le kellett állítani. Átmenetileg álló díszleteket használtak, majd 1980 júniusában megkezdődött az épület külső-belső felújítása. A rekonstrukció során elsősorban a színpadgépezet újult meg: az új elektromechanikus szerkezetet egy drezdai cég szállította. A nézőtéren restaurálták a freskókat, felújították a burkolatokat és az aranyozásokat, megnagyobbították a zenekari árkot, kicserélték a széksorokat, a férőhelyek számát 1289-re csökkentették, a III. emeleten visszaállították a régi cukrászdát. Az aprólékos munka nyomán megújult Operaház 1984. szeptember 27-én, a 100 éves évfordulón ismét régi fényében fogadhatta a közönséget.

Forrás: Welmann Nóra:

Tisza-tó 2010

A fotók a Poroszlói parton, valamint Sarudon, illetve a sarudi-öbölben készültek.

Kormorán

Phalacrocorax carbo

Rendszertani hely:

Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)

A kárókatona elnevezése, nyelvünk egyik legérdekesebb és legszínesebb szóalkotási módjával, a népetimológiával alakult ki.

A név eredete: a török kara katna-ból (jelentése fekete madár)

Kinézet:

Csaknem lúd nagyságú vízimadár, testét nagyrészt sötét, fekete színű tollak borítják, de a fejoldal és a torok tájéka általában fehér. Lábujja között úszóhártya feszül, csőre egyenes, de a végén kampós. Faroktollaik viszonylag hosszúak.

Elterjedés, élőhely:

Elterjedési területe meglehetősen nagy, Eurázsián kívül Afrika, Ausztrália bizonyos területein, valamint Észak-Amerika keleti részén is előfordulnak különféle alfajaik. A szárazföld belsejében a mocsaras vidékeket, ártéri erdőket kedveli, egyébként a tengerpartokat, a parthoz közeli szigeteket, folyók torkolatvidékét részesíti előnyben.

Életmód, táplálkozás:

Fő táplálékforrása az élővizek gazdag halállománya. A halakat a víz alatt, nagy ügyességgel fogja meg, méghozzá oly módon, hogy a víz színe alatt úszva éri utol, s kapja el a halat. Ez egyrészt igen gyors reakciókat feltételez, amely általánosan jellemző a madarakra, másrészt jó navigációs képességet. Ez utóbbit szolgálja az úszóhártyás láb és az erős faroktollak, amelyek együtt nagy sebességet és fordulékonyságot eredményeznek.

Szaporodás, egyedfejlődés: Nagy kolóniákban, telepeket alkotva költ. Magyarország területén az ártéri erdők nagyobb, magányos fái a kedvenc fészkelőhelyei, tengerpartokon a sziklapárkányokat részesíti előnyben. A keltetési idő egyébként 23-24 nap, s a fiókák 5-6 hetesen hagyják el a fészket.

Érdekességek:

A kárókatona testalkata messzemenően alkalmazkodott életmódjához. Hosszú, egyenes csőre végén hegyes kampó figyelhető meg, ez biztosítja, hogy a hal teste ne csússzon ki a csőrből. Ez már csak azért is fontos, mert mindaddig fogva kell tartani madarunknak az elcsípett halat, amíg a felszínre érve le nem tudja nyelni a zsákmányt. A halat egyébként mindig ügyesen beforgatja a csőrébe, hogy fejjel előre csússzon le, mert így a hal úszósugarai nem sértik fel a madár nyelőcsövét. Amikor Magyarországon még nem csapolták le a vizenyős területeket és nem szabályozták a folyamokat, a kárókatona a "nádi emberek" egyik fontos segítőtársa volt. A pákász csónakkal evezett a nádasban, majd amikor alkalmas helyre ért, vízre tette a madarat. A madár nyakára bőrből való nyakkarikát helyeztek, arra pedig egy hosszú madzagot kötöttek. Miután a kormorán megfogta a halat, ösztönösen felhozta a felszínre a zsákmányt, de a nyakkarika nem engedte a madár torkát kitágulni, s ezért az a halat sem nyelhette le. Végül a pákász a madzagnál fogva visszahúzta a madarat a csónakhoz, a halat pedig óvatosan kimasszírozta a kormorán torkából.

Dan Brown

Az elveszett jelkép

Megkerül, ami elveszett...

Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét.

Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is.

Langdon gyorsan ott találja magát Amerika legnagyobb hatalmi központjának színfalai mögött, a város láthatatlan termeiben, templomaiban, alagútjaiban. Ami mindeddig ismerős volt, az most átváltozik egy mesterien elleplezett múlt titokzatos, félhomályos világává, amelyben szabadkőműves rejtélyek és sosem látott felfedezések vezetik őt az egyetlen lehetséges és felfoghatatlan igazsághoz.

Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan összecsomózott szőttese; intelligens, villámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen- miként azt Robert Langdon felfedezi- nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt...

Az elveszett jelkép (munkacíme: A Salamon-kulcs) Dan Brown amerikai író regénye. Ez a szerző harmadik könyve (Angyalok és Démonok - 2000, A Da Vinci-kód - 2003), amelynek főhőse Robert Langdon, a Harvard Egyetem szimbólumkutatója.

Megjelenésekor az első napon 1 milliót adtak el a könyv hagyományos és e-könyv verzióiból, az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában.

A washington D.C.-ben játszódó sztori tizenkét órát ölel fel, és középpontjában a szabadkőművesség áll. Langdont meghívják Washingtonba, hogy tartson egy előadást; meghívója látszólag a mentora, Peter Solomon, aki 33. fokozatú szabadkőműves. Langdon közönség helyett Peter Solomon levágott, kitetovált, és furcsa pózba helyezett jobb kezét találja. Langdon gyors üldözésbe kezd a Kongresszus székházában, és titkos jelek sorozatát fejti meg. Eközben össze kell mérnie tudását Mal'akh-kal, egy tetovált, önkasztráló és zseniális gonosztevővel, aki a hatalom egy ősi forrását kutatja. Segítője is akad; Solomon húga, Dr. Katherine Solomon, a noétika tudósa. A tetőpont színhelye egy szabadkőműves páholy. Mal'akh azt hiszi, hogy ő az elveszett jelkép, halála után néhány peccel azonba lelke az ördögöké lesz. A záró fejezetekből többet is megtudunk az elveszett jelképről, és a könyv a “remény” szóval végződik.

A könyv egy harmincharmadik fokozatú szabadkőműves beavatásával kezdődik, aki később Mal'akh-ként jelenik meg a regényben. Miután sikerült feljutnia a szabadkőművesség legmagasabb szintjére, Mal'akh új pozícióját arra akarja felhasználni, hogy megtalálja az Ősi Titkokat, az elveszett tudás mitikus forrását.

Robert Langdont felhívja öreg barátja, Peter Solomon, szintén harmincharmadik fokozatú szabadkőműves, és meghívja, hogy tartson egy beszédet Washington, D.C.-ben, a Capitolium épületében. Langdon azonban Solomon levágott kezét találja a Rotundában, és gyorsan rájön, hogy Mal'akh csalta ide, mivel ő birtokolja a tudást, ami a kulcsot jelenti az Ősi Titkok feltárásához. Mal'akh közli, hogy Peter nála van, és követeli, hogy Langdon fedje fel az Ősi Titkokat Peter életéért cserébe. Langdont azonban letartóztatja Inoue Sato a CIA-tól, és ő is követeli, hogy fejtse meg a rejtélyt, mivel az nemzetbiztonsági ügy. Langdon megfejti, hogy a Peter kezén található jelek értelme az SBB13 mozaikszó, ami egy szoba a Capitolium alagsorában. Felfedezi, hogy Peter a szobát egy szabadkőműves meditációs kamrává alakította át, amelynek hátsó részében egy hiányos gúlát talál. Sato gyorsan kitalálja, hogy a gúla teteje Langdonnál van; Peter adta neki megőrzésre évekkel azelőtt. Utasítja ezért, hogy adja át, de Langsont megmenti a Capitolium építésze, Warren Bellamy. Bellamy elmondja, hogy ő is szabadkőműves, és Peter barátja, majd elviszi Langdont egy rejtekhelyre, a Kongresszusi Könyvtárba. Bellamy erősködik, hogy az ősi Misztériumok titkát és Peter életét mindenáron meg kell védeni, de Langdon szkeptikus marad a misztériumok létezése felől.

Ezalatt Peter húga, Katherine Solomon, ismeretelméleti kísérleteket folytat a Smithsonian Múzeumban. Kísérletei az emberi tudat természetéről alkalmasak lehetnek arra, hogy felfedjék az anyag gondolatok útján való befolyásolásáak titkait. Azonban Mal'akh elhatározza, hogy megöli őt, kutatási eredményeit pedig megsemmisíti. Sikerül betörnie Katherine laboratóriumába, a lány viszont el tud menekülni, és felismeri Mal'akhban családja évvekekel korábbi támadóját. Az incidensben – amelyre aközben kerül sor, hogy Mal'akh megpróbálja kifaggatni apját – a lány anyja meghal, Mal'akhot pedig lelőtték, és azt hitték, hogy meghalt. Langdon, aki már korábban figyelmeztette a lányt a magát bátyja orvosának kiadó Mal'akh veszélyességére, kéri Katherine-t, hogy találkozhasson vele a Kongresszusi Könyvtárban.

Találkozásuk azonban rövidre sikerül, mivel Sato egy CIA kommandót küld az elfogásukra. Bellamy segít Langdonnak és Katherine-nek elmenekülni, magát hagyva csaléteknek, hogy elfogják. Katherine azt akarja Petertől, hogy helyezze rá a priamisra a tetejét, ami aztán felfedi a formulát: "A titok a 8x8-as négyzetben rejtőzik", és egy kódot, amit egy mágikus kockával fejt meg, és úgy szól, hogy Jeova Sanctus Unus, vagyis Egyetlen Igaz Isten. Langdon kapcsolatba lép Bellamy egyik barátjával, Collin Galloway tiszteletessel, aki utasítja őt, hogy menjen a washingtoni nemzeti katedrálisba. Lerázva a CIA enbereit, Langdon és Katherine találkoznak Galloway-jel, aki további bepillantást nyújt nekik az Ősi Titkokba. Langdon ekkor rájön, hogy az Egyetlen Igaz Isten valójában Isaac Newton álneve, és a titok nyitja az ő munkáiban található. Eközben Sato Bellamyval szupertitkos információkat közöl, amelyek megrémítik Bellamyt, és azonnal átáll Sato oldalára.

Amint a CIA elkezdi bekeríteni a katedrálist, Langdon és Katherine bemenekülnek a közeli a Cathedral College-ba. Katherine rájön, hogy a gúlát vízben kell forralni ahhoz, hogy az megmutassa a következő jelet, mivel Newton skálája a forráspontot harminchárom foknál jelzi, ami az egyik fontos szám a szabadkőművességben. A művelet újabb szavakkal visz közelebb a megoldáshoz, az új formula így szóla: "A titok kulcsa Franklin 8x8-as négyzetében van elrejtve.”. Ekkor telefonon hívják őket a rendőrségtől, és tájékozatják őket, hogy megtalálták Mal'akh házát és Petert is. Sato azoban elkapja őket, és miután Langdon mindent elmond neki, amit csak tud, cserébe elengedi, hogy elmenjen Katherine-nel, hogy megkeressék Petert. Ez azonban egy csapda, amit Mal'akh állított, hogy mindkettőjüket kézre kerítse. Mal'akh kivallatja Langdont, kényszeríti, hogy oldja meg a kirakó következő lépését, és felfedi, hogy ő a Szót, egy titkos igét keresi, amit a szabadkőművesek őriznek, és ami elképzelhetetlen hatalom hordozója. Langdont és Katherine-t sorsukra hagyja, ő pedig elviszi Petert a Szó rejtekhelyére.

Langdont és Katherine-t megmenti Sato, akinek Langdon elmondja, hogy a formula valójában Franklin 8x8-as négyzetére, egy (Order Eight Franklin Square), egy mágikus dobozra utal. Ez megegyezik a gúla alján található jelrendszerrel, és Langdon gyorsan kikövetkezteti, hogy Mal'akh elvitte Petert a szabadkőművesek templomába. Útközben Sato elmagyarázza Langdonnak, hogy Mal'akh miért jelent nemzetbiztonsági veszélyt. Mal'akh titokban felvette a beavatási szertartását, amin számos befolyásos amerikai is részt vett. Langdon tudja, hogy a szabadkőművesek ősi rítusait nem fogják megérteni, és hogy üldöztetésnek néznek elébe. Eközben a templomban Mal'akh elmondja, hogy ő valójában Peter Zakariás nevű fia. Elégedetlen volt azzal, ahogy apja bánt vele, ezért eljátszotta saját halálát, majd egy vallásos élményben volt része, amelytől felébredt benne az igény arra, hogy megtanulja a Szót, ami teljessé teszi átváltozását az isteni létbe. Azt gondolva, hogy ismeri a Szót, Zakariás arra próbálja rávenni Petert, hogy ölje meg, bevégezve ezzel a szertartást. Szerencsére Petert feltartóztatják, mielőtt végrehajthatná a gyilkosságot, egy CIA-helikopter pedig kiiktatja Zakariás laptopját, így nem sikerül közzétenni a videót. A helikopter azonban összetöri a templom tetőablakát, és az aláhulló üvegdarabok halálosan megsebesítik Zakariást. Röviddel Zakariás halála előtt Peter elmondja, hogy Zakariás valójábn nem is volt a Szó birtokában.

Miután véget ér az éjszaka, Peter elhatározza, hogy megismerteti Langdont az igazi Szóval. Megmutatja Langdonnak, hogy az a Washington-szobor sarokkövébe van elrejtve, és hogy a Szó valójában az, hogy Biblia. Peter közli, hogy az igazi Ősi Titok annak felismerésében áll, hogy az emberek nem Isten alávetettjei, hanem birtokosai annak a képességnek, hogy istenné váljanak. Ha pedig felismerték ezt a tényt, azzal megnyitják a kaput egy nagyszerű jövő felé. Katherine észreveszi, hogy kutatási eredményei, amelyeket Zakariás el akart pusztítani, biztonságos helyen vannak, tanítványai pedig forradalmasították a tudománynos életet. Peter elhatározza, hogy ad nekik még egy utolsó ajándékot, és elintézi, hogy láthassák a napfelkeltét a város felett, a Capitolium épületének tetejéről. Langdon eltöpreng mindazon, amit az elmúlt tizenkét órában tanult, és érzi, ahogy mind nagyobbra nő benne egy érzés: a Remény.

Forrás: a Wikipedia angol nyelvű szócikke.

Fordította: Kalkulus-reviewer. A szócikket a fordítás óta átszerkesztették.

Budapest

Hősök tere

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt.A tér létrejötte az 1896-ban megrendezett millenniumi ünnepségsorozathoz tartozik, amely kapcsán az országgyűlés határozatot hozott egy olyan reprezentatív emlékmű megalkotásáról, amely méltó emléket állít a honfoglalásnak, és az azóta eltelt ezer évet is megörökíti. Az Ezredéves emlékmű helyszíneként, az Andrássy út lezárása céljából, az út végén található fás, ligetes, beépítetlen területet jelölték ki.

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi Emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (Az emlékmű szobrai Zala György munkái). 1905-re felépült a két negyedkör alakú oszlopcsarnok és a középen álló kőoszlop Gábriel arkangyal szobrával. A szobor még elhelyezése előtt elnyerte a nagydíjat az 1900-as Párizsi Világkiállításon. 1912-re már a helyén állt Árpád vezér lovas szobra, a tizennégy király szobor csak a húszas évek végére készült el.

Ekkorra alkotta meg Zala György a honfoglaló vezérek szobrait is. A király szobrok közül öt Árpád-házi uralkodót (I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla), a másik öt Habsburg uralkodót ábrázolt – többek között Mária Teréziát és Ferenc Józsefet. E mellett a szobor csoportban helyet kapott további négy kiemelkedő történelmi személyiségünk: Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. Az oszlopcsarnok négy alappillérén a háború és béke valamint a tudomány és a művészet allegorikus bronzszobrait helyezték el. Az emlékművel együtt avatták fel az Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. A tér hivatalos elnevezése 1932. október 2-től Hősök tere.A II. világháborút követően a Habsburg szobrokat eltávolították, és a helyükre a Magyar függetlenségi küzdelmek vezetőinek szobrai és domborművei kerültek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. A Hősök Emlékkövét az Ismeretlen Katona sírjára cserélték ki. A Hősök tere mögött a festői Városliget szórakoztató és kulturális intézményei (az Állatkert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Gyógyfürdő, a kis szigetre épített Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Csarnok) a főváros legkedveltebb turistacélpontjai közé tartoznakA Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Millenniumi Földalatti Vasúttal 2002-ben vált a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez az UNESCO Világörökség Bizottsága listáján.

Vajdahunyadvára

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A városligeti Széchenyi-szigeten fából és kartonból fölépített épületegyüttes csaknem valamennyi történelmi művészeti stílust a történelmi Magyarország ismert, híres műemlékei egyes részeinek hű ábrázolásával mutatja be. A tóra néző oldalon, a négy konzolon nyugvó lodzsa az erdélyi Vajdahunyad várát idézi, a Jáki kápolna a Vas megyei bencés apátsági templomot. A Múzeum főépülete a keszthelyi Festetics-kastélyra emlékeztet.A három jól elkülönülő – román, gótikus és reneszánsz-barokk – részre tagolódó együttes leghangsúlyosabb eleme Vajdahunyad vára tornyának másolata volt, erről kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyadvár nevet.

Az épület akkora sikert aratott, hogy később – 1904 és 1908 között Alpár Ignác vezetésével – kőből is meg kellett építeni. A 21 épületből álló vár ma a Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.

A fenti cikk a KISOKOS 2010/1 számában található.

Parlament esőben

Ritka látványosság, az Országháza szivárvány alatt

A fotó szerzője: A lányom

Néhány vicc

Agyi kérdés és ez TÉNY!

A kórházban, a halálos beteg körül összejön a család és várják az orvost. Végül odajön hozzájuk a kezelőorvos, és fáradtan szól:

- Attól tartok, hogy rossz hírt kell Önökkel közölnöm. Az Önök rokonának egyedüli reménye a túlélésre az agy-átültetés. Ez nagyon kockázatos és költséges műtét, mivel az új agyért fizetni kell.

Az első döbbenet után az egyik rokon megszólal:

- Na és mennyibe kerül egy agy?

- 500 000 EUR a férfi agy és 20 000 EUR a női agy.

Hirtelen csend támad és eléggé zavart helyzet lép fel. A férfiak a helységben igyekeznek elfojtani a vigyorokat és kerülik a noi pillantásokat. Végül az egyik férfi nem tudja legyűrni kíváncsiságát és megkérdi:

- És miért, hogy a férfi agy 25x drágább?

Az orvos megértően mosolyog a naiv kérdésen.

- Ezek megszokott piaci árak. A női agy ára alacsonyabb, mivel a férfiakéval ellentétben használva volt.

----------

Az öregedő feleség sírva lép el a tükör előtt.

- Mi baj? - kérdi a férje.

- Nézegettem magam a tükörben, és bizony egyre mélyebbek a ráncaim, egyre rondább vagyok.

- Na, ne bőgj már! - vigasztalja a férje.

-Hiszen te csak akkor látod magad, ha néha belenézel a tükörbe, de én egész nap látlak, és mégsem sírok.

----------

Egy asszonynak már elege volt belőle, hogy a férje szinte minden este részegen támolyog haza a kocsmából. Farsang estéjén gondolja a nő, hogy megleckézteti az urát. Beöltözik ördögnek, és elbújik egy fa mögé a házuk előtt. Szédeleg haza a férj, és hirtelen előugrik a fa mögül egy fekete alak nagy szarvakkal, hosszú farokkal, és kezében egy vasvillával.

- Hát te ki vagy? - kérdezi tőle a férfi.

- Én vagyok az ördög!

- De jó, hogy végre megismerhetlek, a te húgodat vettem feleségül!

----------

Két paraszt gyerek beszélget a szexről.

- Múltkor nagyban tolom a Rozit, ecce csak bejön az annya!

- És mit, szót?

- Nagy dumát nem eresztett meg, csak annyit szót, hogy mmuuuúúúú.

----------

Férj az anyósához:

- Anyuka, mondtam, hogy ne beszéljen magában. Utána nem fogja tudni, kitől hallotta azt a sok hülyeséget.

----------

Egy hernyó megkérdezi a mamájától:

- Anya! Lejöttem a fáról. Most már én is ember vagyok?

----------

- Mindig aggódom, amikor hétvégére elmész a haverjaiddal - mondja a csinos, fiatal feleség a férjének.

- Ne aggódj, drágám, hamarabb visszajövök, mint gondolnád - nyugtatja a férj.

- Hát éppen ez az!

----------

A könyvtáros odaszól a betérő rendőröknek:

- Mi van fiúk, esik az eső?

----------

Egy vak férfi bemegy a kocsmába, leül a pultnál egy székre. Kitapogatja a mellette ülő embert és kérdezi tőle:

- Akar hallani egy szőke viccet?

Mire az így felel:

- Ide figyeljen, én is szőke vagyok. Itt áll mögöttem egy százhúsz kilós birkózó barátom, ő is szőke. A kocsmáros is szőke. És van itt még két nagydarab fickó a pultnál, mindketten szőkék. Biztos, hogy el akarja mondani nekünk azt a viccet?

- Inkább nem. Nem akarom ötször elmagyarázni.

----------

Két paraszt beszélget:

- Te, a Bélát mégsem holnap temetik, hanem pénteken.

- Mé´, jobban van?

----------

Pistike hazamegy az iskolából, nagy boldogan, és mondja az anyukájának:

- Anya képzeld el, kaptam egy ötöst!

- Tényleg?

- Nem. Csak képzeld el!

----------

Gyerek bekopog a szomszédba:

- Csókolom! Az apukám szeretné elkérni a magnójukat!

- Na mi az, táncolni akartok?

- Nem, aludni.

----------

Egy férfi elmegy a kuplerájba, és közli, valami extrát akar. Fel is megy vele egy bombázó csaj, mire mondja a férfi:

- Állj fel az asztalra, és dobogj a lábaddal, mintha dörögne az ég!!

A kúrva úgy tesz.

- Most kezdj el hajladozni, mintha fújna a szél

A kúrva hajladozik, miközben dobog a lábával.

- Most szórj villámokat a szemeddel

A kúrva hajlong, dobog, villódzik a szemével, de egyszer csak elunja:

- Jó, de mikor dugunk végre?

- Hülye vagy? Ilyen szar időben?

Kék Duna keringő

Ne fürgyé le !

Alapigazságok

Nem azt mondtam, hogy rágós a hús. Csak azt, hogy nem látom a lovat, ami odakint szokott állni.

A bűnöző olyan rablóösztönnel rendelkező személy, akinek nincs elég pénze, hogy alapítson egy vállalkozást.

A fejfájás a legtermészetesebb és legelterjedtebb fogamzásgátló.

A házasság olyan bűn, hogy még az egyház is megtagadja a feloldozást.

A hétfő az egyik legnehezebb módja annak, hogy eltöltsd életed egy hetedét.

A kocogás azoknak való, akik nem elég intelligensek a tévénézéshez.

A legbiztosabb jele annak, hogy létezik intelligens élet a Földön kívül az az, hogy még nem próbáltak kapcsolatba lépni velünk.

A modern művészet azt példázza, hogy mi történik akkor, ha a művészek többé nem a csinos nőket nézik, hanem azt hiszik, hogy van egy jobb elképzelésük.

A szinonima olyan szó, amit akkor használsz, ha nem tudsz valamit helyesen leírni.

Aki kifoszt néhány járókelőt, az gengszter; de ha több millió embert foszt ki, pénzügyi szakértő.

Annak a valószínűsége, hogy éppen lát valaki, egyenesen arányos a tetted hülyeségével.

Annak, hogy ne tapadjanak össze a rizsszemek főzés közben, az a titka, hogy egyenként kell megfőzni őket.

Az egészséges élet a lehető leglassúbb módja a halálnak.

Az egyetlen baj a semmittevéssel, hogy sohasem tudod, mikor végeztél.

Az élet szenvedés. Aki mást állít, az eladni próbál valamit.

Az ember a legnagyszerűbb komputer amit egy űrhajóba tehetünk... és az egyedüli, amit szériában gyárthatunk képzetlen munkaerővel.

Az ember átlagos alvásigénye csak még öt perc.

Az embert azért áldotta meg Isten képzelőerővel, hogy lássa, milyen lehetne. És azért áldotta meg humorérzékkel, hogy el tudja viselni, azt, amilyen.

Az erkölcsösség nem más, mint az alkalom hiánya.

Az igazi vendéglátás művészete abban áll, hogy a vendég minden marasztalás ellenére is elmenjen.

Az opera az, amikor egy fickót hátbaszúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel.

Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag elfogadott formája az, ha halálra dolgozod magad.

Az Úriember olyan vadállat, aki valameddig tud várni.

Csak a tisztességes embernek szabad megengedni, hogy ateista legyen, mert ő a mennyország üdvösségétől fosztja meg magát. A gazember mindig szívesen ateista, mert ő a pokol tüze elől menekül.

Diplomata az, aki úgy tud elküldeni a fenébe, hogy szinte várod, hogy indulhass.

Dugóhúzóba került repülőgépen nincsenek ateisták.

Egy gyermek kihordása 9 hónapig tart függetlenül attól, hogy hány nőt alkalmazunk a feladat megoldására.

Ha 40 éves korod után egy reggel úgy ébredsz, hogy semmid sem fáj, akkor meghaltál.

Ha látod ott azokat a hegyeket, esni fog. Ha nem, akkor esik.

Ha megélted a százat, akkor megúsztad. Nagyon kevesen halnak meg 100 éves koruk után.

Ha úgy nézel ki, mint az útlevélképeden, minden bizonnyal szükséged van nyaralásra.

Ha valamikor is csábítást érzel, hogy beszélj másoknak a bajaidról, emlékezz arra, hogy hallgatóid felét nem érdekli, a másik fele pedig örül annak, hogy végre megkaptad, amit megérdemeltél.

Igazi Úriembernek csak az nevezhető, aki macskának nevezi a macskát még azután is, hogy megbotlott benne, és hasra esett.

Jósolni nagyon nehéz. Különösen a jövőre nézve.

Mi sem csökkenti jobban egy használt kocsi fogyasztását, mint az eladó.

Minél öregebb a nagypapa, annál jobb tanuló volt az iskolában.

Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosak lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.

Sok férfi az első feleségének köszönheti karrierjét, s karrierjének köszönheti második feleségét.

Szúnyogháló: az ajtón betévedt rovarok ablakon történő távozását megakadályozó szerkezet.