Budapest

Hősök tere

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt.A tér létrejötte az 1896-ban megrendezett millenniumi ünnepségsorozathoz tartozik, amely kapcsán az országgyűlés határozatot hozott egy olyan reprezentatív emlékmű megalkotásáról, amely méltó emléket állít a honfoglalásnak, és az azóta eltelt ezer évet is megörökíti. Az Ezredéves emlékmű helyszíneként, az Andrássy út lezárása céljából, az út végén található fás, ligetes, beépítetlen területet jelölték ki.

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi Emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (Az emlékmű szobrai Zala György munkái). 1905-re felépült a két negyedkör alakú oszlopcsarnok és a középen álló kőoszlop Gábriel arkangyal szobrával. A szobor még elhelyezése előtt elnyerte a nagydíjat az 1900-as Párizsi Világkiállításon. 1912-re már a helyén állt Árpád vezér lovas szobra, a tizennégy király szobor csak a húszas évek végére készült el.

Ekkorra alkotta meg Zala György a honfoglaló vezérek szobrait is. A király szobrok közül öt Árpád-házi uralkodót (I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla), a másik öt Habsburg uralkodót ábrázolt – többek között Mária Teréziát és Ferenc Józsefet. E mellett a szobor csoportban helyet kapott további négy kiemelkedő történelmi személyiségünk: Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. Az oszlopcsarnok négy alappillérén a háború és béke valamint a tudomány és a művészet allegorikus bronzszobrait helyezték el. Az emlékművel együtt avatták fel az Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. A tér hivatalos elnevezése 1932. október 2-től Hősök tere.A II. világháborút követően a Habsburg szobrokat eltávolították, és a helyükre a Magyar függetlenségi küzdelmek vezetőinek szobrai és domborművei kerültek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. A Hősök Emlékkövét az Ismeretlen Katona sírjára cserélték ki. A Hősök tere mögött a festői Városliget szórakoztató és kulturális intézményei (az Állatkert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Gyógyfürdő, a kis szigetre épített Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Csarnok) a főváros legkedveltebb turistacélpontjai közé tartoznakA Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Millenniumi Földalatti Vasúttal 2002-ben vált a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez az UNESCO Világörökség Bizottsága listáján.

Vajdahunyadvára

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A városligeti Széchenyi-szigeten fából és kartonból fölépített épületegyüttes csaknem valamennyi történelmi művészeti stílust a történelmi Magyarország ismert, híres műemlékei egyes részeinek hű ábrázolásával mutatja be. A tóra néző oldalon, a négy konzolon nyugvó lodzsa az erdélyi Vajdahunyad várát idézi, a Jáki kápolna a Vas megyei bencés apátsági templomot. A Múzeum főépülete a keszthelyi Festetics-kastélyra emlékeztet.A három jól elkülönülő – román, gótikus és reneszánsz-barokk – részre tagolódó együttes leghangsúlyosabb eleme Vajdahunyad vára tornyának másolata volt, erről kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyadvár nevet.

Az épület akkora sikert aratott, hogy később – 1904 és 1908 között Alpár Ignác vezetésével – kőből is meg kellett építeni. A 21 épületből álló vár ma a Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.

A fenti cikk a KISOKOS 2010/1 számában található.